Mostanában heti rendszerességgel kell elmondanom baráti, vagy éppen nem kimondottan baráti társaságban, még gyakrabban facebookon, mi a francos bajom van az ellenzéki pártokkal. Minddel nincs bajom, csak a többséggel. És ez nem személyekre korlátozódik, és főleg nem általánosítok, hogy ilyen-olyan pártokban mindenki önző, hülye lenne vagy rosszindulatú. Ellenkezőleg, valószínűleg, pont nem így van. Gyanítom, (helyesebben remélem), sok esetben ez kimondottan a kisebbség. No persze nem mellékes, hogy történetesen pont eme klikk tagjai irányítják-e a pártot. Na, ez nagyon nem mindegy. 

Így kívülről nagyon úgy tűnik, hogy mivel megakadtak a demokratikus folyamatok, gőzerővel beindultak a régi beidegződések, újra virágzik a kontraszelekció. Ez nem csak a hatalmon lévő Fideszt jellemzi, hanem gyakorlatilag az ellenzéki pártok többségét is. De egy kicsit előre szaladtunk, mégis hogy lehet ez?

Sokan azt gondoltuk a rendszerváltás után, hogy a demokrácia az olyan, mint a villanykapcsoló –  megnyomod, és "lőn világosság". Én is azt hittem, hogy csak azért nincs demokrácia, mert nem engedtek oda minket ahhoz a kapcsolóhoz. Mekkorát tévedtem! És tévedtek még tízmillióan velem együtt (tisztelet annak pár tucatnyi kivételnek). Azt hittem, hogy azok az elemi ismeretek, amit mi a szocializmus idejéből megismertünk a szavazásról, hogy egyszerűen tisztességesen fel kell tenni a kérdéseket, és becsületesen  meg kell számolni a válaszokat, mindez már elég is lesz ahhoz, hogy megszülessen jó válasz és működjön a mi kis demokráciánk. Ehelyett abban a pillanatban, amikor magukra hagytuk a politikusokat, már nem jártunk taxisblokádokhoz, stb. ők furcsa kis világot teremtettek maguknak. És mivel mind az előző rendszerben szocializálódtak, hát onnan merítettek. Az egyik kinevezte magát a nép védelmezőjének, közben völgyhidakat építettek domboldalakon alagutat sorozatát fúrták apró dombocskákba, a másik meg miután rájött, hogy liberális oldalról beelőzni nem tudnak, átmentek fasisztoid nemzet megmentője szerepbe. És ez nagyon bejött nekik. De tehették mindezt teljesen szabadon, játszhatnak a mai napig, mint hülyegyerekek  a homokozóban... gondozó nélkül. 
Félreértés ne essék: ez nem csak az ő hibájuk. Az úgynevezett politikusaink, pont annyira kurvulnak el, amennyire a választóik megengedik nekik. És ugye választók sincsenek a helyzet magaslatán, nemigen tanultunk bele helyi szinten sem a jogaink érvényesítésébe, igazából meg sem beszélünk olyan dolgokat, amik közvetlenül érintenek bennünket. 

Mára abban biztos vagyok, a "rendszerváltó pártok" mindegyike történelmi hibát követett el: elplántálták a népben a saját-bejáratú demokráciaképüket, történetesen annak egy korcs változatát. Ennek lényege: a képviseleti demokráciában elég a birka népet négyévente az urnák elé csődíteni, és akkor mindenféle felelőtlen ígéretekkel megvenni. Közben meg a nép-adta hatalmat saját elképzelésük szerint, rokonaik, barátaik meggazdagodására használták, és minél távolabb volt a „választó” a politikától, annál jobb, mert annyival többet lophattak. Tulajdonképpen, amíg csurrant cseppent, hol egy kis EU támogatás, hol egy kis tizenharmadik havi nyugdíj, a dolog remekül működött is. Csak aztán egy szép napon kiderült, a hatalmas fogyasztás mögött nincs érdemi teljesítmény, és a pénzügyi válság első fuvallatától összedőlt ez a kártyavár. És itt ültünk megzuhanva, megzavarodva, működő demokrácia nélkül. Ezért krízishelyzetben is csak rossz választ adhattunk a megváltozott körülményekre: jött a 2010-es Fidesz-"kétharmad". Persze ez nem lett volna lehetséges a Gyurcsány „kimagasló” egyéni teljesítménye nélkül, de még neki is mentségére szolgálhat az tény, hogy a baloldaliak sem kényszerítették lemondásra, ha már magától nem jutott eszébe rögtön (2006-ban) visszaadni a mandátumát. Még mielőtt beütött a ménkű. De nem volt meg sem az MSzP-ben, sem a baloldali választókban az a politikai kultúra, ami ehhez lépéshez kellett volna. Mert honnan is lett volna a saját nevelésű birkanyájban. Azt hitték, most egy-két kört kihagynak. Nem így lett.

Az emeszpéseket láthatóan nagyon meglepte, amikor Orbánék, felrúgva a korábbi csiki-csuki rendszert, 2010 után rögtön a hatalom minden ágát kisajátítva egy putyini álom NDK-ás "szocialista demokráciájában" találtuk magunkat. És mi volt az ellenzék válasza? Hát nem az, amire számítottunk. Ők egyszerűen "alkalmazkodtak". helyesebben – pont úgy, mint az egykori NDK-ban is elvárható volt az akkori többpárti rendszerben –  kollaborálnak. Ki-ki omlottsága mértékében. 

De megesett ez máshol is. Érdemes elolvasni Sztanyiszlav Belkovszkij orosz politikai elemző gondolatatit őfelsége ellenzékéről:

“Az oroszországi ellenzék nem küzdött a hatalomért. Mindvégig a hatalomnak, a hatalom politikai és polittechnológiai mechanizmusának része volt. És a különböző ellenzékiek nem annyira a hatalommal, mint inkább egymással harcoltak.

A Vlagyimir Putyin hatalmán belüli előnyös pozíciókért. […] az ellenzéki tevékenység éveken át lényegében a biznisz egyik formájává vált, mégpedig a választók szavazatainak vagy egyszerűen a népi kezdeményezésnek (feltételesen szólva, a Balotnaja téri energiának) pénzre váltásává.

Ennyi az egész. Ezért van az, hogy ellenzéki körökben egyáltalán nem kevesebb tolvajjal és rablóval találkozhatni, mint a hatalommal azonos nevű pártban. Egyszerűen csak az ellenzékiek egy csoportja a Kremlhez való közelségével keres pénzt, a másik pedig a demonstratívan bemutatott, ellene folytatott harccal. Ennyi az összes különbség. 

Elnézést a szabados formáért, és a sok hosszú szövegért. 

Előre szólok, nem vagyok politikus és politológus sem, 

csak mezei választóként szeretném megosztani a tisztelt olvasóval 

azt a képet, ami nálam nagyon összeállt. 

Valószínűleg kapok majd érte, hideget-meleget. 

Upd.: Ja, és még annyit, a bejegyzést 2016 decemberében írtam, de

még sajnos nagyon is aktuális. 

Upd2. Közben úgy néz ki, már sokaknak feltűnik mennyire kilóg a lóláb, 

Botka után a párt napja meg vannak számolva...

 Őszinte megkönnyebbülést érzek az MSzP újabb sorozatban elkövetett nem túl gáláns megnyilvánulásai után. Csak kibújik a szög a zsákból! Úgy gondolom, végre itt az idő, nem kell tovább eltűrni áporodott szagukat, kiszellőztethetünk!

Az a friss információ, (aminek apropóján még anno rászántam magam erre az írásra), a hétvégi (2016.dec.) MSzP kongresszus előkészítő anyagjából derült ki, ha nem is hozott érdemi változást e párt hova-tartozása tekintetében, de számomra egyértelművé teszi azt a tényt, ami lehet sokaknak már régen világos volt. Márpedig azt, hogy szerintem semmi keresnivalója az MSzP-ének a demokratikus ellenzék soraiban két nagyon egyszerű okból:

1. Szerintem "nem igazán ellenzéki"
2. Az én mércémmel ez a párt "nem kimondottan demokratikus"

Na, nézzünk a körmük mögé! 

1. Az MSzP nem igazán ellenzéki

Miből gondolom, hogy "nem igazán ellenzéki" az MSzP, ha fideszellenes, és jobbikellenes? Hát bizony ez nem elég, meg így talán nem is teljesen igaz. Meg amúgy is, miért is kellene szeretniük a konkurenciát? De ha már úgy tesszük fel a kérdést, hogy a Fidesznek avagy a többi ellenzéki pártnak ártott többet az MSzP – hát nem vitás mi a válasz: az MSzP az utóbbi tíz-egynéhány évben a legfontosabb kérdésekben mindig elsősorban azt nézte, mivel tudja a többi ellenzéki pártot hátráltatni, és csak huszadrangú kérdés volt náluk, hogy mivel tud ártani a Fidesznek. Az MSzP fő ellensége az ellenzék! Véleményem szerint, a párt vezérkara az ország valós érdekeit (talán a rövidke Bajnai érát leszámítva) sosem tartotta igazán fontosnak. Nem akarok hosszas sorolásba kezdeni, de ha fontos témákról volt szó, következetesen a rossz megoldást választották. ·

• Példának okáért: "Öszöd" után nem írtak ki időközi választásokat, megvárták, amíg a fideszesek földbe döngölik a baloldalt. 
• Vagy a másik “főbűn”: támogatták azt fideszes választási törvényt, ami alapján csak a “nagypártok” kerülhetnek nyerő helyzetbe, mert azt hitték, hogy egyszer majd jól az nekik, addig meg majd elbetliznek. Ez ugye bebetonozta az autoriter rendszert, ami ellen most a sokkal nehezebb fellépni, és már csak ezért is lehetnének szerényebbek is ezek az emeszpés arcok. ·
• De az is undorító volt, ahogy a 2014-es választásokon az MSzP egyszerűen asszisztált a Fidesznek (először szappanoperát csináltak az “összefogásdiból”, majd biztos, ami biztos, nem is kampányoltak), mert a fő csapást az új pártokra akarták mérni, és ezt – ismerjük el – jól meg is oldották.

Mindenki elkövethet egy-két kisebb nagyobb hibát, de amikor minden fontos kérdésben vitatható döntés születik, akkor ez már pártpolitika. És az ilyen pártpolitikának következménye kell, hogy legyen. És lesz is. 

2. Az MSzP nem kimondottan demokratikus

De miért "nem kimondottan demokratikus" egy párt, ahol elvileg demokratikusan választják meg az elnököt, van belső vita, etc. ? Tény, első ránézésre az MSzP messze demokratikusabb, mint a Fidesz, de mégiscsak fel kell tennünk ezt a kérdést. Ha demokratikusabb is (ez nem nehéz), de nem demokratikus, mert ezek csak formai jegyek. Ilyen alapon akár még a Kremlből irányított kézivezérlésű Orosz Egységpártra is ráhúzhatnánk ezt a jelzőt. Ott is vannak küldöttgyűlések, szavazások, csak hát tudjuk, hogy a fontos döntések valahogy mindig a háttérben születnek, fű alatti megegyezésekkel. Szűk körben, egy szemmel láthatóan nagyom szűk körben.
Ami a döntések valódi motivációját illeti, hát szerintem az sokkal inkább egzisztenciákról szól, mint a közérdekről. Valójában ezen nincs is mit csodálkozni. Ha megkérdezem magamtól, hogy hány olyan szoci politikust ismerek, akit felvennék munkatársnak a vállalkozásomba, mert szerintem megérdemelne egy jó posztot, jó fizetéssel – hát nemigen van olyan köztük. És tudják ezt ők is önmagukról. (Bár ha belegondolok, azért egy-két nagypofájú értékesítő, aki bármit el tud adni, azért ül a parlamentben, de most nem róluk van szó, hanem a tisztességesekről, amikből viszont nemigen van.) Ha az MSzP politikusainak jó része nem tudna (vagy nem is akar) megélni igazi piaci körülmények között, akkor nem marad más nekik, mint belekapaszkodni a kis aktatáskájukba, amit az állam, vagy Orbán Viktor ad. Megy is az iszapharc... De tényleg nem akarok személyeskedni, biztos vannak kivételek, csak neveket nem nagyon merek megnevezni, nem szeretnék megint csalódni.

Az MSzP demokratikus ellenzék zászlóvivője – na ez még viccnek is rosz

Elszomorító tény, hogy ezzel a mentalitással és ebből az alapállásból az emeszpések az ellenzéket irányítani akarják. Mert mi is van??? A nyúl viszi a puskát?! Tényleg egy olyan szervezetre kell bízni az ellenzék és az ország sorsát, aki tulajdonképpen ellenérdekelt? Ugye nem.

Talán sosem tudjuk meg milyen zsarolással kényszerítették az új ellenzéki pártokat abba az egyezményre 2014-ben, ami azt eredményezte, hogy a a közepesek kicsik lettek tulajdonképpen majdnem mind elvéreztek, pl. az Együtt 25-ről pár százalékra esett vissza, és a kampány legaktívabb pártja a PM is frakció nélkül maradt. Le voltam döbbenve, hogy ez lehetséges, hogy a szocik nem adtak át legalább formálisan egy helyet, hogy legyen még plusz egy ellenzéki frakció a parlamentben. De működöt bennük a “ragadjuk meg a kis aktatáskát” elemi ösztön. Főleg, ha az "szövetségesek" kárára megy. Úgy néz ki a delegáltak kiválasztásánál ez nem egyszerűen fontos szempont volt, hanem a legfontosabb.**

Sajnos nem találtam, ezért gyorsan összeraktam egy összehasonlító táblázatot. 2014-ben előre kellett megjósolni a listás helyek felosztásának módját. De az eredmény négy frakció helyett csak az MSzP-t juttatta be. Persze, ez nem következett volna be, ha mondjuk egy kétfordulós választáson az első fordulóban mindenki saját néven indul, és a tényleges népszerűség alapján oszlanak el a szavazatok.  
Viszont utólag, az EP választásokon pont ez volt a helyzet. Ott lemérhették a valódi támogatottságukat a pártok. És az eredmény égbekiáltó pofátlanságot tárt fel az MSzP túlértségével kapcsolatban. Ha átszámoljuk a kapott arányokat MSzP 39% DK 29% Együtt-PM 26%, akkor a helyek megosztása 11, 9 és 7 db lett volna, a különbégek nevetségesen kicsik! Így még az Együtt-PM is többet kapott volna, mint monjuk az LMP. Gyakorlatilag egyéni helyek nélkül is minimum három frakciónak létre kellett volna jönnie! És akkor az Együtt-PM most nem kispártok kategóriában utazna, hanem parlamenti pártok néven. Valószínűleg pont ezt nem akarta az MSzP. Ezért einstandolta "szövetségesei" parlamenti helyeinek
60-60 százalékát. Ezen nincs mit finomítani, majd' minden második helyet tulajdonképpen (lopta na jó) kikofárkodta magának az MSzP, és sajnos nem a Fidesztől szerezte be őket! 

Forrás Wikipédia
Bővebb verzió a számításokról itt

Tehát pár hónap múlva az EU választásokon külön megmérték az ellenzéki pártokat, és azok a nem is olyan “kicsik” sokkal nagyobb százalékot kaptak, mint a “kiegyezéssel”, kár, addigra ez már a szocikat nem érdekelte. De kérdem én: a demokratikus alapelvekbe nem tartozik bele a kisebbség védelme? De igen, pláne alkalmazni kellene egy demokratikus közösségen belül. Azt hiszem nem vitás: nem kihasználni kell a fideszes választási rendszert a „sajátjaink” ellen, hanem átjátszani a partnereink és a minél valódibb képviselet érdekében, de úgy néz ki, elragadott a fantáziám. Abban biztos vagyok, csak velejéig antidemokrata párt csinál ilyet a választási partnereivel, hogy egyrészt direkt nem kampányol, nehogy elég legyen a szavazat a partnereknek is, másrészt a végén a fideszes antidemokratikus választási küszöböt használja fel a saját partnerei ellen. Meggyőződésem, ez biza’ nem megbotlás, ez maga az MSzP stratégia megvalósítása. Hogy ez orbanista módszer? Sebaj, ha parlamenti székeket ér. Szóval, a NER választói rendszerében minden jel szerint nem csak a kamupártok jártak jól anyagilag...

És nehogy valakinek eszébe jusson megkérdezni, nem volt-e ez előre lezsírozva a fideszesekkel? Ááá dehogy, biztos nem. Csak mondjuk, én például nem csodálkoznék, ha kiderülne, hogy mégis... Mert a fideszcsikék sem idióták. Pontosan tudják(!) az MSZP vagy a DK nekik sohasem lesz konkurencia. Ha viszont nekiállna a Fidesz harcolni a "kispárttokkal", azzal maguk mellé emelné őket. Ezért nem is harcol. Ezt a melót kiszervezi az MSzP-ébe, rábízzák az alvállalkozóra. Ügyes nem?

És ez a lemez sosem jár le náluk. Az emeszpések úton-útfélen deklarálják, hogy keresik az együttműködés lehetőségeit a "demokratikus ellenzékkel", a civilekkel, de ez senkit ne tévesszen meg – ez megint csak egy fogás, mert ők is tudják, már nagyon lejáratták magukat. Ezért kapóra jöhetnek mondjuk a civilek, mert a civilek arcával, a civilek hátán átmenthetik magukat a következő parlamentbe. De amikor kiderül, hogy ezek a fránya civilek nem csak tüntetgetnek, de gondolkodnak, vagy cselekednek, ráadásul vannak vízióik, ne adj’ isten, egy nagyon jó elképzelésük is, ami valóban kihúzhatja a mostani választási rendszer méregfogát, akkor mindjárt rendre utasítják őket. Például, nemes egyszerűséggel a “kettős választás” témáját még csak napirendre sem veszik. Bravó. Ezt nevezem.

Aki a "vízióról", helyesebben az ellenzéki elképzelésről akar olvasni ajánlom részletesebb olvasásra Heindl Péter blogját. A koncepció lényege annyi, hogy csak egy témában kell egyetérteni az elenzéki pártoknak, hogy a Fidesz leváltásának a legbiztosabb módja, közös jelöltet állítani 106 egyéni körzetben, aki voltaképpen csak ideiglenesen egy-két hónapra lesznel képviselők. Ezalatt az idő alatt el kell fogadni egy új, valódi demokratikus választási rendszert, amin azután ténylegesen lemérhetik a pártok a támogatottságukat.

Megmondom őszintén, amikor megtudtam, hogy ezt a koncepciót az emszpések még csak napirendre sem veszik, elsőre azt hittem, csak így akarnak maguknak jobb alkupozíciót. De aztán be kellett látnom, hogy erről szó sincs. Egyáltalán nem is akarják megdönteni a NER-t, mert minden jel szerint az MSzP a NER-nek szerves része, és csak a NER részeként tudnak működni. A tízéves folyamatos politikai mélyrepülés után egy igazi megmérettetésen semmi keresnivalójuk nem lenne. És ezt vezíreik pontosan tudják. Tökmindegy, hívják őket Ferencnek, Józsefnek, Tibornak, vagy akár Lászlónak…

Nos, ezek után én azt mondom, ne próbáljuk jobb belátásra bírni ezt business-pártot, nem fog sikerülni. Köszönjük meg neki, hogy most időben elkezdtek nyílt lapokkal játszani és kezeljük értékén ezt a társulatot: küldjük el őket melegebb éghajlatra! Valami olyat kell csinálni, ami kirántja alóluk a talajt, szerintem van ilyen lehetőség, és majd esetleg visszaengedhetjük őket, ha megtanulnak viselkedni. Ahogy már De Gaulle is megmondta "A politika túl komoly dolog ahhoz, hogy a politikusokra lehetne hagyni". Nem is fogjuk rájuk hagyni. 

P.S.: Ne gondolja senki, hogy a DK-ról egy jottányival jobb véleményem van.

P.P.S.: Bocsánat, ha valakit megsértettem az általánosításaimmal, nem személyekre gondolok, csak a jelenségre, meggyőződésem, hogy minden nagyobb közösségben, így minden pártban vannak jóhiszemű, rendes emberek (is).

* Közben kiderült, aláírattak egy hűségnyilatkozatot a saját képviselőikkel. Tehát az elvileg nép képviseletre felesküdött képviselőket belekényszerítették egy olyan szerződésbe, ami a pártérdeket a választók érdekei, vagy a képveselő lelkiismerete fölé helyezi. 

Még a Majdani események előtti évben jártunk a Krím félszigeten egy indián-nyári rövid üdülésen. A transzfer buszon furcsa beszélgetés ütötte meg a fülünket. Politizáltak. Olyan emberek vitatkozgattak felváltva oroszul, időnként ukránul majd' másfél órát, akik nem is ismerték egymást,  de tették mindezt abszolút kulturáltan, mosolyogva viccelődve, jó hangulatban. Mi budapesti, moszkvai vendégek teljesen ledöbbentünk! Számunkra ez már akkor szürreális volt. Akkoriban már nem csak Oroszországban, de Magyarországon is elképzelhetetlennek tűnt mindez. 

Most egy pillanatra felejtsük el mi történt ezután Ukrajnában, aminek oka ismert, de mégis a krími-félszigeti buszozás kapcsán két dolgot szeretnék elmondani: 
Egyrészt jó lenne, ha nem nagyon kellene politizálni! Az intézmények működhetnének sokkal jobban is, és akkor a politika csak egy huszadrangú téma lehetne a közbeszédben. De ettől persze nem csak messze vagyunk, de folyamatosan távolodunk is. De azért én bízom benne, hamarosan elindulunk ebbe az irányba. 

A másik amit szeretnék, hogyha mégis politizálni kell, (mint a bejegyzéseim többsége pont erről is szól –  ez mostanában igencsak megkerülhetetlen), akkor azt nyugodtan, higgadtan tegyük, jó hangulatú beszélgetésekkel, viccelődve, mint azon a kisbuszon ez történt. Gyakran engem is elragad a hév, ha megesik, kérem rángasson vissza kedves olvasóm abba a kisbuszba! 

A bejegyzés előtörténete: Még az ominózus népszavazás előtt írtam. Sokáig nem publikáltam, mert gondolkodtam, élesítsem-e a blogot, ezért most utólag  egy kicsit korrigáltam a szöveget. Kivettem a személyes utalásokat, és "A" betűvel helyettesítettem. Fogjuk rá, hogy ez az Aktivista szó első betűje. 

Nagyon kiakadtam egy durva célzáson, amit a pécsi liberálisok egyik jeles tagja zúdított ránk egy facebook csoportban. A képet nem is akarom idetenni, mindenki el tudja képzelni milyen szörnyű eseményeket rögzít a kamera egy polgárháborúban. Ezért is érzem aljas húzásnak összemosni Aleppót a napi magyar politikával, és ennek a tömeggyilkosságnak az illusztrációjával alátámasztani a szánalmas IGEN választ a népszavazáson. Neki szánom ezeket a sorokat. 

Szerintem, és ezt kedves A neked is tudnod kellene, semmilyen ok-okozati összefüggés nincs a szavazás és Aleppó között. Ellenkezőleg, minél többet hisztizünk, (hogy megint csúnyán viselkedik OV, meg már megint migráncsolt), annál tovább kell tehetetlenül szemlélnünk az ilyen képeket. Mert miközben mi ide-oda rohangálunk, rástartolunk minden gumicsontra, szétforgácsolva forrásainkat és a figyelmünket ahelyett, hogy csak az önkényuralom megszüntetésén dolgoznánk, a diktatúra, köszöni szépen, jól van.

Persze, a Libérális párt főnökeinek, akinek ledobnak pár koloncot, pár képviselői megbízatást, tévészereplést, meg egyebeket, (hirtelen lesz kampányra pénzük) ez így is pont jó lesz! Nem értem, kedves A. te ezt miért nem akarod tudomásul venni. Már sokszor mondtam neked, hogy nem lehet egyszerre mindennel foglalkozni. Aki ezt teszi, az is OV-t szolgálja. Vagy az a célod, hogy senki már ki se merje nyitni a Fb-t ??? Mert szerintem pont ez lesz a hatás, és az eredmény szempontjából édesmindegy, hogy tudatosan, vagy ingyé' csinálsz ilyen baromságokat. Úgy érzem, OV-nak, Fodornak te egy ajándék vagy, ha nem lennél ki kellene találni.

Kedves A! Te döntöd el, hogy mit csinálsz, hogyan csinálod, de mérlegelhetnéd, van egy másik oldal is, a befogadói oldal, akinek nem biztos, hogy jól esik, hogy nap, mint nap földbe döngölik azért, amit nem ők követnek el, nem az ő nevükben követnek el, és még csak nem is az ő érdekükben követtek el. De ehhez nagyon ért az MLP, hibáztatni az ország minden lakóját, ahelyett, hogy magukkal kezdenék.

A főnök, a Fodor egy évtizede félre kellett volna álljon, mert kimagaslóan teljesített a viktatúra létrehozásában, (ha GyF-t még nem is előzte meg, de versenyben volt és van ma is). És eközben mindenki más tétlen, mindenki más hibás, ő az egyetlen okos, azzal az önimádattól elcsukló hangjával, minden második mondata végére beájul attól, hogy már megint milyen okosat mondott. Szerintem, FG igenis sokkal több embert ijeszt el az aktív politizálástól, a szavazásoktól, mint amennyi kellett volna ahhoz, hogy ne legyen meg a kétharmad. Szóval kikérem magamnak, (remélem, csatlakoznak páran, akik eddig eljutottak az olvasásban), hogy ennek a pártnak a képviselője engem, vagy bárki mást a környezetemben azzal vegzáljon, hogy a mi bojkottunknak köze lehet az aleppói eseményekhez.

U.I.: Az már nem is vita tárgya, hogy az IGEN válasz milyen őrült baromság, az erre biztatók, jobb esetben nincsenek köszönőviszonyban a matematikával, rosszabb esetben szimpla "felébresztett" alvó ügynökök. De az is csak olcsóbb fajtából...

És még valami. Nagyon szeretném, hogy hagyjon fel az MLP a liberálisok a prominens szabadelvűek szimbólumainak lenyúlásával! Tökmindegy kinek a fotója/grafikája van FG mögött, attól még Fodor hiteltelen marad. Amúgy sem éppen liberális hozzáállás, hogy a fideszes „nyúljuk le a kokárdát, himnuszt etc.” technikát használni. Mert így kopnak meg ezek a szimbólumok, a hiteltelen Fodor csak lejáratni tudja őket, mint mindent, amihez eddig hozzányúlt.  Ezt jó lesz abbahagyni!